s  e  k  i  n  a

   A Frigyládával kapcsolatban néhány adat teljesen pontosan állítható - no ezekből van kevesebb - , mások esetlegesek, sok pedig a teljes homályba vész.

   Az alábbi, a Bibliából, az interneten és némi kutatással könnyen megtalálható anyagokból kinyert (közel nem teljes, de folyamatosan bővülő) felsorolással igyekszem ezeket összefoglalni.

   A Frigyláda (héberül אָרוֹן הָבְּרִית, Ārōn Hāb’rīt) az a szent láda, amely az Ószövetség elbeszélése szerint a Mózes utasításait követő Besalel - Bésaélel -, és Aholiáb munkája. Egyes vélemények szerint nem egyezik meg a Mózes által a hegy lábánál készített faládával - 5Móz 10.3 -, amibe az Úrral való második találkozáskor készült, Általa írt, de Mózes által faragott kőtáblák kerültek. Ezen olvasatban a  Frigyláda csupán az első találkozáskor kapott, majd összetört kőtáblákat tartalmazta - és csak ezeket, nem a második találkozásuk kőtábláit, mivel azokat nem az Úr készítette. (Az ezzel foglalkozó leírás az alább bemásolt linken érhető el - különös figyelemmel a talmudi Berakhot 8b részre, amely ugyanakkor ezzel épp ellentétes véleményt képvisel -, sok egyéb érdekes megállapítással együtt.)

https://www.jewishvirtuallibrary.org/the-ark-of-the-convenant

   A Biblia szerint az anyaga sittimfa (Acacia nilotica), kívül és belül arannyal volt bevonva, fedelén pedig, amely egészen aranyból való volt, két kerub nyugodott. Ebben őrizték tehát a négy, vagy csak a két kőtáblát - a törötteket, mint fentebb -, amelyre a Tízparancsolat volt felírva, emlékeztetőül pedig mannát és Áron kivirágzott vesszejét tették bele - egyes passzusok szerint legalábbis. A Királyok könyve már csupán a kőtáblákat említi, mint tartalmat, és semmi mást, egy talmudi rész ugyanakkor egy tóratekercset is tudni vél benne. Nevezték még a szövetség ládájának, Isten ládájának és a bizonyság ládájának, a tetejét pedig a kegyelem királyi székének, vagy az engesztelés fedelének.

   Mérete a Bibliában (2 Mózes 37, 1-7) olvasható leírás szerint: a hosszúsága harmadfél sing (111,25 cm), a szélessége és a magassága egyaránt másfél sing (66,75 cm). Az ókori sing: a felnőtt átlagember könyökétől a kinyújtott kézfeje középső ujjáig mért, mintegy 40-50 cm-es távolság. A Bibliában használt könyök vagy sing hossza 44,5 cm. (Az angol nyelvű wikipédián, vagy épp tiborunál a konteó blogon található adatok szerint 131×79×79 cm a helyes méret, de itt nyilván a "hosszú könyök" mértékegységet használták az átváltáshoz.) A súlyára vonatkozó becslések a 131 kilogrammtól (Josiah Derby) a 83 kg-ig terjednek ( Elihu A. Schatz, JEWISH BIBLE QUARTERLY 115.-118. o., jewishbible.org). Bár az, hogy hányan vitték a vállukon a leviták közül sehol nincs számszerűsítve, a (legalább) négy logikus válasznak tűnik: ez a Schatz-féle számítás szerint 21 kilogrammos súlyt jelenthetett fejenként.

A bírák korában Silóban állt, a szent sátor szentélyének szentek szentjében. Éli főpap idejében, amikor fiai a filiszteusok elleni háború alkalmával a nép kívánságára a Frigyládát a táborba vitték, a filiszteusok Eben-Ezernél megverték az izraelitákat és magukkal vitték a Frigyládát. Asdódban, Dágon istenség templomában állították fel, ezután azonban dögvész ütött ki köztük, és hasonló történt Gát és Akron városában is, ahova az ezt követően átkerült. Ezt a Frigyládában lakozó istenség haragjából származtatták, ezért visszaküldték a ládát az izraelitáknak Bét Semesbe. Bét Semesből Kirjath Jearimba és Gilboába került, míg végül Dávid király Jeruzsálembe vitette. Salamon király idején az elkészült jeruzsálemi templom szentélyébe került.

   A Frigyládát az izraeliták mindig az Isten jelenléte tanúságának tekintették és Salamon templomának legbelső helyiségében, a "Szentek Szentjében" őrizték, ahová a főpapnak is csak egyszer egy esztendőben volt szabad belépnie. Ez volt a végleges helye I. e. 587-ig, a város első elpusztításáig.

   A Makkabaeusok II. könyvének elbeszélése szerint Jeremiás próféta még az első templom elpusztulása előtt elrejtette. Más források szerint miután a babiloni seregek lerombolták a templomot, és a kincseit Babilonba vitték, a Frigyládának nyoma veszett. Graham Hancock szerint még ennél korábban Etiópiába került több kalandos megállóval, és ma is ott, Akszúmban található.

Ami számomra a legfontosabb a Frigyládát illetően, az a sekina (sekinah, shekinah, arámul 'lakás, hajlék, lakóhely' héber: שכינה). A szó jelentése Isten jelenléte vagy Isten dicsősége; a zsidó vallásban Jahve megnyilvánulása volt.

Az ószövetségi zsidó hit és kultúra középpontjában a frigyláda fedele fölött, a két kerub között lakó sekina állt. A templom szentélyében a második függönyön túl volt a szent sekina – Isten dicsőségének látható megmutatkozása.

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now